self-ironic and fashion focused

Saturday, June 24, 2017

My Name Is Kinga and I Am a Perfectionist


See English text below.

Margaret Atwood kanadai írónő -- akinek műveivel különösen szívesen foglalkoztam az egyetemen -- azt mondja, hogy ha a tökéletességre törekedne, akkor nem írna egy szót sem. Atwoodot számos irodalmi díjra jelölték, amelyek közül többet meg is nyert, szóval örültem volna, ha ezzel a gondolatával egy héttel előbb találkozom, mert akkor nem kezdek bele ebbe a bejegyzésbe újra és újra, hanem túlgondolás nélkül megírom és publikálom.

Perfekcionista vagyok. Nem tudom, hogy ez azzal függ-e össze, hogy én vagyok az elsőszülött gyerek a családban (elméletileg az utódok születési sorrendje meghatározó a személyiségfejlődésében, és a később született testvérek sorra belazulnak) vagy egyszerűen csak ilyen vagyok és kész, de az biztos, hogy a 183 centis "kisöcsém" A Legnagyobb Életművész, akit 23 évem alatt eddig megismertem. Bár ez félig bók, félig szemrehányás, néha azért mégis szeretnék olyan lenni, mint ő.

Mert az öcsém nem parázik azon, hogy csak 99% lesz az, amibe belefog, hanem megcsinálja 87-re, (mint az emelt történelem érettségit) és utána nyugodtan elvan a következő teljesítendő feladatáig. (Amit mondjuk gondosan megválogat.) Szóval az öcsém ebből a szempontból tényleg a példaképem. De ez titkos.

Ugyanakkor félreértés ne essék: a maximumra való törekvés becsülendő és fontos, hiszen ez hajt, ez visz előbbre. Mindig lehet jobb szövegeket írni, jobb képeket készíteni; a léc magasabbra helyezése a fejlődés kulcsa. A probléma akkor van, és ezzel küzdök én is folyamatosan, hogy ha a tökéletességre való törekvés a kreativitás útjában áll. Erre utalt a korábban említett kedvenc írónőm, és ezt vallotta többek között Voltaire is, amikor azt mondta, hogy a tökéletes a jó ellensége. Azaz nem lehet elég jónak ítélve befejezni semmit, ha a cél a tökéletesség. Nálam ilyenkor maradoznak el az Instagram posztok, vagy húzódnak el a blog bejegyzések -- mint például a mai, melynek főszereplője ez a gyönyörű ÉMÉ mellény.

Az ÉMÉ 2013-es alakulása óta minden szezonban a tervezők által elképzelt nagyvárosi  nőnek tervez, aki "egyszerre vagány és bájos, olyan, aki tele van ambícióval, de lágysággal és romantikával is". (designbyeme.com) Zsófi és Szandi célja, hogy a ruháik magabiztosságot kölcsönözzenek a viselőinek, és azt kell mondanom, hogy a márka eddig hozzám legközelebb álló kollekciója, a 2017-es tavasz-nyári Glittering Universe tényleg segít ebben.

Amikor márciusban a showroomba látogattam, már a vállfán lógva megfogott ez a mellény: a színe, a szabása, a mintája és a hossza is tökéletes. (És mint azt korábban kifejtettem, nem sokszor használom ezt a szót.)

Már régóta tisztában vagyok vele, hogy mekkora ereje van egy-egy különleges ruhadarabnak vagy kiegészítőnek, de még én is meglepődtem, milyen könnyedén lépkedtem Budapest belvárosának macskaköves utcáin miközben Kamillával a megfelelő hátteret kerestük a fotózáshoz. A mellény, mint egy szuperhős köpenye, úgy lobogott utánam a szélben, és ha csak egy órára is, de átéreztem, hogy milyen lehet az a nagyvárosi nő, akinek az ÉMÉ tervez.

Ha szívesen látnátok a szekrényetekben ezt a mellényt vagy a kollekció bármely más darabját, akkor jó hír, hogy a webshopban még tartanak a nyári leárazások, így kedvezményes áron juthattok hozzá a kedvencetekhez.

-------

Margaret Atwood, one of my favorite writers says that "if [she] waited for perfection, [she] would never write a word." I just recently came across of this quote, but had I seen it earlier, I'm sure this post wouldn't have taken me so long to write.

The fact that I am a perfectionist often burdens my creativity because the fear of not being able to complete something perfectly prevents me from starting it. Which, as you may have noticed, tends to result in postponed blog entries and sporadic Instagram posts... It's a constant struggle and I sometimes wish I was just a bit more like my brother, who is much cooler about everything. (Maybe a bit too cool.)

One of the rare occasions in the recent past when I was cool was when I wore this ÉMÉ vest for our photoshoot around two weeks ago. I had always known the power that a unique piece of clothing can have, but even I was surprised how confident and carefree I felt the minute I put it on. And this confidence is what the designers of ÉMÉ want their customers to feel when wearing the clothes.

The Budapest based designer duo aims to create clothes that make their wearers feel unique, confident, and generally their best self. Each season, their designs come to life to match the cosmopolitan woman's contrasting personality traits: tough but charming, ambitious, yet romantic. And it works: the SS'17 collection -- which is called Glittering Universe and is my favorite so far -- is full of interesting details and prints, making the wearer stand out of any big city's crowd.

If you would like to spice up your summer wardrobe, I do recommend checking out ÉMÉ's webshop because their summer sale is still going strong.




I'm wearing: ÉMÉ vest (SS17) * // old H&M tee // old Zara pants // old Bijou Brigitte clutch // old F&F sandals

Item(s) marked with an asterisk (*) were kindly lent to me by the designers for the sake of this outfit post.

       photographed by Magyar Kamilla Photography, edited by me
SHARE:

No comments

Post a Comment

Blogger Template Created by pipdig