self-ironic and fashion focused

Sunday, June 11, 2017

The Beauty of New Beginnings


See English text below.

Nem voltam jól az utóbbi hónapokban. Nem ment az írás, nem ment semmi. A valós és nem valós problémáimon kattogva annyira kikészítettem magamat, hogy egy nap mosogatás közben a semmiből csak úgy elsírtam magam. Ami nagyon szokatlan, mert sosem mosogatok. 

Az sem segített, hogy a nyár közeledtével mindenhol csak a külső megjelenéssel foglalkozó kontentet láttam, én pedig rémesen éreztem magam, mert bár a test fittségéről folytatott diskurzusok mindenhol menőnek számítanak, a mentális egészséggel kapcsolatos legapróbb megjegyzés is könnyen megöli a bulit. Mármint, én már így is elég dögös vagyok, beszélhetnénk inkább röviden a tényről, hogy mindjárt meghibbanok?

Ez idő alatt a közösségi médiától is megpróbáltam távol maradni, mert más sem hiányzott, mint hogy azt lássam, mások mennyire kiegyensúlyozottak (vagy mennyire kiegyensúlyozottnak próbálnak tűnni). Kíváncsi vagyok, hány avokádós pirítósról maradtam le. (Amit egyébként korábban elvből nem ettem, de tényleg finom, rohadjon meg.)

A fejemben lenni nem könnyű, és korábbi évek tapasztalata alapján sokáig úgy gondoltam, hogy jobb inkább nem megmutatni az embereknek, hogy mi van idebent. Könnyebb inkább mindent elviccelni, fröccsöt szürcsölgetve nevetgélni, majd hazamenni és egyedül szenvedni. Csak mostanában kezd világossá válni, hogy valójában mennyire egyszerű is elengedni azokat, akik egy rosszabb időszakban a "Miért vagy ilyen?" kérdést teszik fel, és mennyire fontos megtartani azokat, akik a "Mondd, hogyan segíthetek" mondattal reagálnak.

Nem tudom, mikor leszek újra elememben, de már jobban vagyok. Sokat tanultam az utóbbi időben, és úgy érzem, hogy a nyár kedvező változásokkal kecsegtet. Ugyanebből a nyárból fakadó szabadságérzetből, az utazás élményéből, illetve a változás és a változtatás lehetőségéből merítette az inspirációt Veszprémi Gabriella a 2017-es tavasz-nyári táskakollekciójához is. 

A kollekció darabjain jellemzőek a szabadon hagyott elemek, fogók és lebegő részek, melyek magukban rejtik a változtatás lehetőségét, írja a sajtóanyag. Amikor elolvastam, egyből megtetszett az ötlet, hogy a személyiségfejlődés lehetősége ily' módon jelenik meg a táskákon, és mivel éppen a mentális pokol legmélyebb bugyrait jártam meg amikor a bejövő leveleim között landolt az e-mail, mit ne mondjak, jól esett elolvasni a kollekció mögötti reményt adó történetet.

Sokat viccelődünk a szüleimmel azon, hogy az öcsém általában nem hallgat ránk, de ha egy kívülálló fogalmazza meg ugyanazokat a gondolatokat, amiket mi már százszor próbáltunk átadni neki, hirtelen megvilágosodik. Most viszont kicsit én is úgy vagyok, mint ő: gőzöm sincs, hányszor mondták már nekem, hogy csak én állok a saját fejlődésem útjában, ha Gabi nem írja le a sajtóanyagban, lehet több időbe telik, mire tudatosul bennem. Szóval köszi, Gabi!

-------

I have some rough months behind me. Nothing really worked out the way I wanted, and I was constantly caught up in an anxiety spiral to the point where I would regularly burst out in tears while doing the dishes. Which was weird, because I never do the dishes.

Adding to my problems that mainly existed in my head only, I kept getting frustrated with social media and its obsession with the "summer body" and the perfect-looking life. Diets and fitness routines are discussed every day, and while I believe physical well-being is crucial to leading a balanced life, I find it strange that the importance of mental health is rarely adressed on these platforms.

But I get it. Anxiety is not sexy. I, too, have often been ashamed of my bad days and dark moments, because I felt pressured to always show my easy-going and bubbly side. Which, let me tell you, is pretty difficult when you're in your head all the time, fighting one battle after the other against your own damn mind.

Friends and family help, of course. But only if you let them. They won't be able to tell if there's something wrong if you hide everything under jokes and funny comments about how bad your day actually is. I really just learned this in the past couple of months, and I thank my friends and family from the bottom of my heart for all those texts, calls, and late night walks that helped me get a grip on my (real and imaginery) problems.

While I still feel a bit fragile, I do think that progress has been made, and I am excited about the possibilities that the summer holds. This feeling of newness and freedom to change was the main inspiration for Gabriella Veszpremi's SS17 bag collection as well, and when I first read the story behind it, I immediately knew I wanted to talk about it on the blog.

With their dangling details, each bag is a representation of the possible changes that an individual can experience or make. According to the designer, we are the only ones in the way of our personal development, and based on previous experience, I'm starting to believe that she (and everyone else who said this to me earlier) is right. So here is to new possibilities, personal growth, and many more interesting Hungarian designer collections!



       





I'm wearing: H&M sunglasses // vintage shirt // Gabriella Veszpremi bag (SS17) * // old H&M jeans // old F&F sandals // rings I collected over the years

Item(s) marked with an asterisk (*) were kindly lent to me by the designer for the sake of this outfit post.

       photographed by Magyar Kamilla Photography, edited by me
SHARE:

No comments

Post a Comment

Good vibes only.

Blogger Template Created by pipdig